jegveresTöbb kedvez?tlen tényez? összeadódása miatt idén annyi bor sem lesz az országban, amennyi a bels? fogyasztást fedezné.

Nehéz év az idei a magyar gyümölcstermeszt?knek, a tavaszi fagyok szinte mindenütt óriási pusztítást végeztek. Reményük talán csak a sz?l?termeszt?knek van, ám a 22 borrégió nem egyformán élte meg az elmúlt hónapok id?járásait. Talán a legnagyobb veszteség a kunsági borvidéket érte, hiába érkeznek egyre jobb homoki borok err?l a vidékr?l, amelyek frissek, üdék, lendületesek és könnyen ihatók, így a nemzetközi versenyeken is kihívták már maguknak a figyelmet. Akinek nincsenek tartalékai, az idén alig tudja majd átvészelni a veszteségeket.

Szentpéteri Attila sz?lész-borász, a Szentpéteri Borpince vezet?je a Hajnal-táj riporterének is megmutatta a homokbuckák közötti földeket. A gazda a tavalyi évvel elégedett, az ideivel már kevésbé: a téli fagy a sz?l? 70-80 százalékát elvette, van olyan fajta, amelyikb?l egyáltalán nem lesz a t?kén, úgy számol, a térségben akár kétmilliárdos veszteség is keletkezhet. A maradék az önköltség felét sem fedezi, így most tartalékaikat élik fel, az önköltség hiánya miatt leállnak a pályázatokkal, és igyekeznek átvészelni ezt az esztend?t. Szentpéteri azértnem fél a piacvesztést?l, azt mondja, az ország más vidékein talán nincs ekkora baj.

A borosgazdát er?síti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának f?titkára is, aki szerint több kedvez?tlen tényez? összeadódása miatt idén annyi bor sem lesz az országban, amennyi a bels? fogyasztást fedezné, így eddig példátlan módon nettó borimport?rök leszünk. Horváth Csaba ugyancsak a Hajnal-tájban elmondta: az EU borpiaci reformjának keretében 2005-t?l Magyarország több mint 11 ezer hektárnyi ültetvényfelületet vágott ki támogatással, azaz ez a termésmennyiség hiányzik. A másik ok, hogy az elmúlt két évben az átlagnál jóval kevesebb sz?l? termett: a t?kékr?l 2010-ben mindössze 1,9 millió, tavaly alig 2,5 millió hektoliter jött le, ami azt jelenti, hogy az évi 24 liter/f?s évi belföldi fogyasztásból kiindulva a hazai fogyasztásnak megfelel? mennyiség sem termett meg az országban.

Rövid távú megoldás egyel?re nincs, a legfontosabb feladat most megóvni a termést. Bízni abban lehet, hogy az elmúlt id?szakban a szerkezetátalakítás nyomás sikerült jobb termésbiztonságú ültetvényeket létrehozni, és talán a két sz?k esztend? után most már b?vebb évek jönnek, így a 3-3,5 millió hektós termés nem ábránd lesz, hanem valóság – latolgatta az esélyeket a szakember a Hajnal-tájban. (Forrás: Kossuth Rádió – Hajnaltáj)